"Általános iskolában nagyon kemény irodalomtanárom volt. Szigorú, aki vasfegyelemmel próbálta belém tuszkolni a kötelező tananyagot, szerencsére inkább több mint kevesebb sikerrel.

Egészségügyi középiskolába jártam, ahol még szigorúbb tanárnővel találtam szemben magam. Még keményebben fogta a gyeplőt, mint az elődje, és néha igazán úgy éreztem, hogy az Élet azt akarta, gyűlöljem ezt a tantárgyat. Tudat alatt épültek be ennek a tudománynak az alapjai a fejembe.

Már a szakközépiskolában írásra adtam a fejem. A kritikák viszont olyan mély benyomást tettek rám, hogy egészen az érettségiig nem mertem megmutatni senkinek az írásaimat.

A vizsgák előtt vettem a bátorságot, és életem első novellájával beneveztem az iskolám irodalom pályázatára. A legjobbakkal keltem versenyre, hogy bizonyítsak, és elnyerjem az Iskola legjobb írója címet. Ez volt az első, egyetlen, és utolsó díj, amit megszereztem magamnak.

Az írás lételemem. Muszáj kiírnom magamból a felhalmozódott gondolataimat, álmaimat és vágyaimat, különben egész biztosan megőrülök. Rengeteget olvasok, még több filmet megnézek, és töménytelen külső hatás éri az én hiperérzékeny természetemet. Az agyam olyan, mint egy elméleti síkon működő turmixgép. Beledobálunk egy kis misztikumot, romantikus regényt, néhány véres thriller filmet, egy-két hatásos reklámot, és kidob valami egészen mást, ami én vagyok.

A három manókám megszületése közben/után nem volt időm írásra, olvasásra viszont nagyon is. Ezekben az időkben akadtam rá arra a történetre, ami visszaterelt az írás világába. A Twilight Saga eszményi története éppen az én zabolátlan elmémnek való volt.

Innen már ismeritek a történetemet. Megírtam a Lélekőrt, ami egy klasszikus fanfic. Örülök, hogy olyan sokatoknak tetszett, hogy ma is követelitek a befejezést!! Remélem, hamarosan időt tudok szánni arra is!

A Lélekőr után megírtam a Midnight Sun befejezését. Amire a legbüszkébb vagyok, hogy megszületett "benina Edwardja", akit már jobban vártatok, mint hittem volna.

A tőletek kapott elismerés és mély érdeklődés adta a bátorságot, hogy belekezdjek egy tökéletesen önálló történet megformálásába. A Sagatól teljesen független világot teremtettem meg, ahol vámpírok bizony nem léteznek, boszorkányok és démonok viszont annál inkább.

Nem volt kérdéses, hogy melyik kiadóhoz küldjem, hiszen számomra csakis A KIADÓ jöhetett szóba. A nagyszerű Saga könyvek kiadója, élén Katona Ildikóval, aki igazán ad az olvasók véleményére. Olyannyira, hogy egy blogot is nyitott, ahol kizárólag az olvasókhoz szól, nektek mesél a könyvkiadás csöppet sem könnyű, időigényes, bonyolult és összetett lépéseiről.

Úgy terveztem, hogy a teljesen megírt történetet küldöm el hozzá, de egy kedves olvasóm, Negra még nálam is türelmetlenebb volt. Telefonon beszélt Ildikóval, aki pozitiv támogatása jeleként javasolta, hogy az elkészült hét fejezetet nyugodtan küldjem el, mert ennyiből már képesek megállapítani, hogy érdemes-e foglalkozni a történettel.

Ildikó igazán elfoglalt, de mostanra végre sikerült időt szánnia a boszorkányaimra. Mailben jelezte, hogy elolvasta, és tetszik neki. Biztosat persze nem tud mondani, de kérte, hogy az elkészült fejezeteket folyamatosan küldjem neki.

Őszintén hiszek benne, hogy ha az eleje tetszett Ildikónak, akkor a végéről is hasonlóképpen fog vélekedni. Igyekszem minél gyorsabban gyártani a fejezeteket, hogy Ti is mielőbb a részeseivé váljatok az új világomnak!

Nagy örömmel látok mindenkit a Modern tündérmese oldalamon, ahol együtt izgulhatunk Aisháért és Jasonért, valamint a másik történetemben a benina diaries oldalon, ahol Jasmine-ért és nem utolsó sorban a most még tökéletesen meztelen Jhonny-ért!

Magamnak kezdtem írogatni, mostanra azonban már szívemen viselem az olvasóim, vagyis a Ti kéréseiteket is! Igazán boldoggá tesz, hogy elégedettek vagytok a fantáziámmal, és mindazzal, ahogy elétek tárom annak tartalmát.

benina"

Forrás: benina.vacau.com--> ez Benina hivatalos oldala