Kate �lete nem �ppen felh�tlen. Vajon van-e benne el�g er� ahhoz, hogy gy�zz�n, vagy elbukik a harcban? „Megtan�tott�l arra, hogyan legyek legy�zhetetlen... �s m�gis te vagy az, aki a legm�lyebb sebet okozza...”

Annapolis,  itt n�ttem fel, itt �ltem le a magam 21 �v�t �s nincs hely, amit jobban  ut�ln�k.  Szabadulni akarok. Hogy mi�rt? Magam sem tudom. Tal�n, mert idek�t a m�ltam, amit magam m�g�tt akarok hagyni, csak le akarok l�pni, felejteni �s �j �letet kezdeni, a magam ura lenni. A csal�domra a szeg�ny jelz�t nehezen lehetne haszn�lni, de ez engem sosem dobott fel. Az �letem �res volt. Any�m, nagy j� dolg�ban inni kezdett �s nem t�r�d�tt semmivel, azzal sem, hogy ap�m folyton vert. Mindig is fi�t akart �s traumak�nt �lte meg, hogy l�nya sz�letett. Sose tudtam neki megfelelni, sose volt el�g j�, amit csin�lok, amit ap�m �gy oldott meg, hogy vert. Persze any�m err�l sem vett tudom�st.  A bar�taim, ha egy�ltal�n azok voltak, elhagytak. Nem tudtak mit kezdeni velem. Hamar fel kellett n�n�m �s nem illettem bele az � kicsinyes, felsz�nes vil�gukba. Egy ember van, akire mindig sz�m�thatok �s aki ki�ll mellettem, Tyler. Soha nem tartott bolondnak az�rt, mert nem ilyen �letet akarok magamnak, mert �gy �rzem jobbat �rdemlek. Mindenben t�mogatott. �gy �reztem ez a bar�ts�g mindent kib�r. Az id�m nagy r�sz�t �gy osztottam, hogy min�l kevesebbet keljen otthon lennem. H�romig minden nap suliban vagyok. A washingtoni egyetemre j�rok, pszichol�gi�t tanulok. D�lut�nonk�nt egy �tteremben vagyok kiseg�t�, mosogatok, asztalt szedek le, n�ha pinc�rnek is be�llok. Ideiglenes, am�g nem tal�lok jobbat, de kell a p�nz, hogy szabadulni tudjak. Az est�imet pedig Tylerrel t�lt�m. Annyira k�s�n megyek haza, amennyire csak lehet, ami�rt �ltal�ban mindig megkapom a pofont. Ap�m azzal fogad, hogy merre j�rtam �s a v�laszt meg sem v�rva lecsap a keze, de jobb �gy, ha hamarabb hazaj�rn�k csak m�g t�bb lehet�s�get adn�k neki arra, hogy b�ntson. Hogy mi�rt nem teszek ellene semmit? Nem tudok. Am�g nincs el�g p�nzem, nem tudok hova menni. Rokonok nincsenek vagyis, ha vannak is nem ismerem �ket, ap�m�k soha nem besz�ltek r�luk. A k�rny�ken �l�k pedig, ak�r a struccok, olyanok, mint az any�m. Nem foglalkoznak semmivel. Ismerik az ap�mat �s l�tj�k rajtam a ver�s nyomait, m�gis mintha ez lenne a vil�g legterm�szetesebb dolga, nem t�r�dnek vele. Egyed�l Tyler az, aki agg�dik miattam. F�l, hogy nem b�rom, de �gy �rzem megedz�dtem annyira, hogy egy kicsit tudom kezelni a helyzetet, de mindenf�lek�ppen nagy szerencse, hogy � mellettem �ll, ha nem lenne, lehet nem itt tartan�k.  Nem v�letlen kezdtem el pszichol�gi�t tanulni, arra gondoltam ez�ltal majd seg�thetek a hozz�m hasonl�kon �s ez is adott egy kis er�t ahhoz, hogy kib�rjam. �gy t�nt siker�lni is fog, de egy nap minden romba d�lt.